(.)
Sitafal mandi, Satish kifogyott a gázpalack, teregetünk, rendelünk, foglalunk; az ország(ok), a banda, az a La Familia, a tea, a kaja, a pia, a riksa, a kolostorok, az együtt, az -alvás, a -levés, a kézzel evés, a vízrendelés, a mozgás, a táncolás, a riksázás – az új, a kövek, a régiek, a könyvek, az ágy szélére ülések, az imaszőnyegek, a tehenek – a virágok, a piac, a ventillátor, és az, hogy nincs sehol se radiátor; az áramkiesések, a szúnyogok, hogy milyen kurva nagyok, a madarak, azok is azok, az utak, a szörpárúsok, az a sok, a cukornádasok; a másnapo(so)k, a koldusok, a zöld, a kék, a piros, a fekete, a sárga, a Mahatma, hát a Gandhi; a múlt, a jelen, a jövő, a most, az itt, az ott; és végül, hogy ez itt, az nem olyan, mint ott, de hogy ez most, ez hogy is, vagy hogyhogy!?
lacindia 